Algoritmusok

bkri1975 képe

A programozáshoz rengeteg türelem kell, meg szorgalom, meg kitartás, meg tanulás, szóval minden. Ezt 20-25 év programozás után mondom. Voltak álmatlan éjszakák, 7 napig gondolkodás és programozás 1 db soron, miért nem működik stb.

Egyet biztosan nem nagyon lehet, TERVEZÉS nélkül neki állni programot írni. EZ AZ ELSŐ LÉPÉS.


Az algoritmusokat szöveges formában is rögzíthetjük. Ennek legegyszerűbb módja, ha folyamatos szövegként, vagy bekezdésekre tagolva, rövid tőmondatokban leírjuk a lépéseket. Ez a módszer csak egyszerű algoritmusoknál alkalmazható, az összetett feladatok megoldásánál már nehezen követhető. Jó példák a módszerre a szakácskönyvek.

Az algoritmus másik szöveggel szemléltetett formája a mondatszerű leírás, amely már bonyolultabb problémák megoldását is jól szemlélteti. Az anyanyelvi megfogalmazáshoz hasonló, de annál tömörebb leírási mód. Az algoritmust mondatok sorozatával adjuk meg. Nem teljes mondatokat használunk, hanem a lépés lényegét írjuk le matematikai vagy szöveges adatok segítségével. A folyamatot alkotó utasításokat kicsit beljebb kezdjük, ezzel áttekinthetőbbé tesszük. Az algoritmus alapvető lépéstípusait meghatározott szavakkal kell megfogalmaznunk.

Mondatszerű leírás elemei (néhány)

pe = program eleje

pv = program vége

Ciklus

Ciklus hányszor hajtódjon végre, majd az utasítások amik végrehajtódnak, majd cv-vel a ciklus végét jelöljük.

ciklus i:=1 -> 10 utasítások cv

Elágazás

A program bizonyos pontjain szükség lehet arra, hogy valamilyen feltételtől függjön, hogy A vagy B utasítás(oka)t hajtjuk végre. Ezt elágazásnak nevezzük.

Ha (feltétel ami mindig valamilyen reláció azaz összehasonlítás) akkor [A utasítások] különben [B utasítások] havége

Értékadás

Értéket általában változókban tárolunk és billentyűzettel viszünk be, azonban a program is adhat értéket egy változónak. Ennek módja pl. x:=10; y:=20; Ez két utasítás. X változó legyen egyenlő 10-el és Y változó 20-al

Billentyűzetről értékbevitel

Be: X;

Be: Y;

Billentyűzetről beolvasunk 2 értéket. Egyiket X változóban tároljuk, másikat Y-ban.

Kiiratás képernyőre

ki: "Kérlek add meg a neved"

esetleg ki: X

esetleg ki: "Kérlek add meg a neved"+x (x változó értékét hozzáfűzöm a szöveghez majd az egészet kiíratom)